A Városliget mintegy 200 éves története során folyamatosan változott, alakult, volt közpark, kulturális értékek gyűjtőhelye, szórakoztató központ, ipari kiállítások színtere, vagy akár a modern egészségkultúra helyszíne. A park elmúlt két évszázadának története tele volt kihívásokkal, Budapest városa azonban mindig bebizonyította, hogy a Ligetben is képes a folyamatos megújulásra és újjászületésre. Az alábbiakban a Városliget gazdag történetének főbb mérföldköveiből szemezgetünk, a teljesség igénye nélkül.

70-410| 70-488| 70-461| MB5-705| 200-120| 70-410| 70-488| 70-461| MB5-705| 200-120| 70-486| 70-412| MB2-704| 70-483| 70-480| 300-101| 70-417| CCD-410| C4040-251| 1Z0-060| 070-410| 70-347| C4040-252 MB5-705 70-410 C4040-250 70-461 200-120 70-486 810-401 70-483 70-417 640-554 70-488 CCA-500 N10-005 C4040-252 MB5-705 70-410 C4040-250 70-461 200-120 70-486 810-401 70-483 70-417 640-554 70-488 MB2-704 70-480 70-346 1Z0-061 AWS-SysOps C4040-251 70-410 70-488 70-461 MB5-705 200-120 70-486 70-411 70-480 70-346 220-802 PMP 70-488 MB6-703 70-462 1V0-601 2V0-621 070-480 300-115 70-414 C4040-252 MB5-705 70-410 C4040-250 70-461 200-120 70-486 810-401 70-483 640-554 70-410 70-488 70-461 MB5-705 200-120 70-486 70-411 70-480 70-346 200-120 400-051 NS0-157 400-201 70-410 070-410 CISSP 400-101 70-411 70-461 220-802 PMP 70-488 MB6-703 70-462 1V0-601 2V0-621 070-480 300-115 70-414 642-874 101-400 070-486 MB5-705 AWS-SYSOPS 9L0-012 CISA 3002 CISM 70-533 2V0-620 200-120 400-051 NS0-157 400-201 70-410 070-410 CISSP 400-101 70-411 200-120 400-051 ns0-157 400-201 70-410 070-410 cissp 400-101 70-411 70-461 220-802 70-533 70-532 70-243 E10-001 VCP-550 1Z0-062 70-466 200-101 70-489 70-461 220-802 PMP 70-488 MB6-703 70-462 1V0-601 2V0-621 070-480 300-115 70-414 642-874 200-120 200-120 400-051 NS0-157 400-201 70-410 070-410 CISSP 400-101 70-411 70-461 220-802 PMP 70-488 MB6-703

FORRÁS: BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY - VÁROSLIGET TANULMÁNYFORRÁS: BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY - VÁROSLIGET TANULMÁNY

A világ egyik első közparkja (1794-1861)

Boráros János városbíró 1794-ben javasolta, hogy az elhanyagolt városszéli erdőt alakítsák át Pest város közönségét szolgáló pihenőhellyé. Végül József nádor kezdeményezésére a városi park megvalósítása céljából 1813-ban írtak ki pályázatot. Nebbien Henriknek a patriotizmus szellemében elkészített terve nyert, az ő Városligete angol tájképi stílusú népkert lett. Így a Városliget az 1800-as évek elején a világon az egyik első olyan városi közpark lett, amelyet elsősorban a város rendelt meg és finanszírozott, illetve a saját területén alakítatott ki.

 

A Körönd lett az első korzó, a Városliget kirándulóhely lett (1817 után)

1817-ben hozzákezdtek a népkert kiépítéséhez, ám az eredeti terv pénz hiányában csak részben valósult meg. A Városliget az 1840-es évektől így is a pestiek legkedveltebb kiránduló helyévé vált. A Liget kapuja, a Körönd eredetileg egy 502 m kerületű, 160 m átmérőjű sétánygyűrű volt, mely közel azonos méretű a Hősök terével. Három párhuzamos útja volt, melyeken sétálva, lóháton és két irányba kocsikázva lehetett közlekedni. A Stefánia kiépülése előtt ez volt az első korzó, mely találkozási, ismerkedési hely lett. 

 Forrás: Bugár-Mészáros Károly - Városliget tanulmányForrás: Bugár-Mészáros Károly - Városliget tanulmány

Új jelkép: a Városligeti tó. Miközben nagyvárosi közpark születik (1861-1896)

A tó és a szigetek kialakítását a városligeti mocsárból 1799-ben kezdték meg. Amikor a Városliget, József nádor halála után működésképtelenné vált, a Királyi Szépítő Bizottmánytól 1861-ben visszakerült Pest fennhatósága alá, a város vezetése hozzáfogott rendbetételéhez. 1863-ra újraszabályozták a tavat, 1866-ban megnyílt az állatkert, 1877-től működött az artézi fürdő, 1881-től pedig szabályozták a park használatát. Miközben az összes alapintézmény működni kezdett, az 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal. A tó szerepe a Liget életében a korcsolyázás népszerűvé válásával felértékelődött.

 

A Városliget fénykorában (1867-1914) a Stefánia korzó és vurstli is lett

A Városliget fénykorában a polgári Budapest legnépszerűbb szórakoztató központja volt, cselédtől az arisztokratáig mindenki ide járt. A legnagyobb látványosságnak a Stefánia korzó számított, ahol a kocsizó, lovagló úri osztály volt a főszereplő, a köznép a néző. Az elegáns kioszkokat, a korcsolyapályát, a parkot a tehetősebbek látogatták, míg a Liget északi felében működtek a köznép szórakozóhelyei, a vurstli, a bábszínház, a körhinták, a cirkuszok, a kiskocsmák. A huszadik század elejétől azután, mint egy olvasztótégelyben, keveredni kezdett a közönség. Értelmiségi körökben sikk lett meglátogatni a Vurstlit, régi fotók tanúsága szerint megfordult itt társaságával Karinthy Frigyes és József Attila is.

 Forrás: Bugár-Mészáros Károly - Városliget tanulmányForrás: Bugár-Mészáros Károly - Városliget tanulmány

A nagy kiállítások kora: a Városliget patrióta jelkép lett (1885-1896)

A Nebbien Henrik által megfogalmazott terv – a Városliget mint patrióta jelkép - az 1880-as, 1890-es években testet öltött. 1885-ben országos kiállítást rendeztek, ekkor épült meg a 14 ezer négyzetméteres Iparcsarnok és a ma is álló régi Műcsarnok. A Városligetet a nemzeti érzés kiemelt helyszínévé avatta az 1896-os Ezredéves Kiállítás, ahonnan mintegy ötmillió látogató vitte magával az itt szerzett élményt. Túl a 19. századi közérzületen, máig hatóvá tették a Városliget összetett karakterének ezt a vonását a kiállítás után fennmaradó épületek: a Vajdahunyad vára, a Közlekedési Múzeum, illetve a már ekkor tervbe vett, de csak 1927-ben felavatott Millenniumi Emlékmű és a Hősök tere. 

 

1906 után a Szépművészeti Múzeum megnyílásával a Liget a nemzet kulturális értékeinek egyik gyűjtőhelye lett

A korcsolyapálya, a cirkusz, a zsúfolt mulatóhelyek szomszédságába egyre újabb kulturális létesítmények települtek ide a huszadik század fordulóján és a régebbiek is megújultak. 1900-1914 között intézmények egész sora épült ki: Vajdahunyad vára (1907, újraépítés), Fővárosi Állatkert (1912, teljes felújítás), Széchenyi Fürdő (1913, fedett rész). A Szépművészeti Múzeum felépítésével kialakult az egységes arculatú Hősök tere is. Az 1906-ban megnyílt múzeum az ország harmadik legnagyobb alapterületű középülete volt, amely egységben mutatta be a magyar és nemzetközi képzőművészet kiemelkedő alkotásait. Az így kiteljesedő Városliget, máig működő nagy közintézményeivel, a nemzet kulturális értékeinek egyik központi gyűjtő- és bemutatóhelyévé vált. 

 Forrás: FortepanForrás: Fortepan

A Széchenyi Strandfürdővel a kibontakozó modern egészségkultúra színtere lett 1927 után

A zsúfolt, poros nagyváros lakóinak kezdettől a természet élményét nyújtotta a Liget. Az 1830-as években a séta, a csónakázás, a tánc jelentették a kikapcsolódást. Az 1860-as évektől népszerűvé vált korcsolyázás eleinte társasági esemény volt. A sportot kezdetben a lovaglás képviselte, majd megjelentek a kerékpárosok, jégkorongozók. A Széchenyi Gyógyfürdő 1927-ben strandfürdővel bővült, létrejött a főváros legnagyobb fürdőkomplexuma. Mindez a kibontakozó egészségkultúra egyik jelképes helyévé tette a sokarcú Városligetet.

 

A huszadik századi arculat már egy nagyvárosias parkot mutatott 1900-1945 között

Fuchs Emil, Pest első főkertésze foglalkozott először az 1870-es években a Liget parkosításával. A millenniumi kiállítás után, a századfordulón Ilsemann Keresztély alapozta meg a Liget nagyvárosias képét. A harmadik jelentős budapesti főkertész, Räde Károly nevéhez fűződik 1912-1930 között a városligeti közpark ma ismert, huszadik századi arculata. Közlekedő utakat, pihenésre alkalmas pázsitfelületeket létesített, játszótereket alakított ki a gyerekeknek. Az 1930-as évek közepéig a Hősök tere is parkosított volt, szökőkúttal, a Műcsarnokot minden oldalról dús növényzet vette körül. 

 Forrás: FortepanForrás: Fortepan

A II. világháború idején romba dőlt a Liget

Az 1944-45-ös bombázások romba döntötték a Városligetet, találatot kapott az összes jelentős épület a Vajdahunyad várától a Műcsarnokig. A bombák lerombolták a Közlekedési Múzeum kupoláját, az Iparcsarnokot, megsemmisült a Gerbaud pavilon, a Fővárosi Nagyvendéglő, a kertészeti pavilon, a zenélő szökőkút. Fegyveres harc is folyt a Liget területén: az állatkert állománya, a vízilovak kivételével, ekkor pusztult el teljesen. A háború pusztítása megsemmisítette a polgári életforma számos színterét és intézményét. 

 

Államosított népszórakoztatás helye lett a Liget 1948-1950 között

A korábbi intézményrendszer a világháborút követő néhány évben önerőből nem tudott lábra állni. Az 1948 után beköszönő új hatalom elvetette a polgári értékeket, a múltat végképp eltörölni akaró politika erőszakossága nem kímélte a Városligetet sem. Miután mindent államosítottak, a Vurstlit felszámolták, a panoptikum viaszbabáit a földbe ásták. Az Angolparkból Vidámpark lett, az Állatkert és a cirkusz is állami vállalatként működött tovább. Átrendezték a Ligetet, tekintet nélkül hagyományaira, ám az még ebben a megcsonkított, megkopott állapotában is megőrizte népszerűségét a nagyközönség körében. 

 Forrás: FortepanForrás: Fortepan

Környezetet pusztító tömegrendezvények helyszíne lett 1950 után

A szocialista korszak további károkat is okozott. A Liget sorsát hosszú évtizedekig a tömegrendezvények szempontjai határozták meg. 1951-ben felrobbantották a Regnum Marianum templomot, helyén Sztálin szobrot emeltek. A Liget növényzetének közel tíz százalékát a város felőli oldalon kiirtották, a területet kősivataggá változtatták, hogy alkalmas legyen a felvonulásokra. A Budapesti Nemzetközi Vásár 1925-ben elindult sorozata is környezet romboló módon folytatódott 1974-ig vásári pavilonokkal, járművek és látogatók tömegével.

 

Lassan gyógyuló sebek a háború után, még ma is benzingőz, gépkocsi áradat

Mára a második világháború során ejtett sebek csak részben gyógyultak be, az akkori bombázások során nagyrészt elpusztult Állatkert, a súlyos károkat szenvedett Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Millenniumi Emlékmű újra eredeti fényében tündököl, azonban az 50-es évektől keletkezett betonfelületek, mára elhagyott épületek, megrongálódott burkolatok még ma is jelen vannak a park területén, akárcsak a Közlekedési Múzeumnak a háború utáni „helyreállítást” követően sajátosan torzószerűvé alakított épülete is.

A parkot kettévágó, benzingőzös út, a gépkocsi áradat, a pihenni vágyók nyugalmát megzavaró, zajos tevékenységek ma még a mindennapok részei.

Vannak szép, gondozott intézményei és a növényzetén is végeztek időről-időre felújításokat, de a Városliget egésze a II. világháború óta nem regenerálódott.

 

Egy zöldebb, rendezettebb, korszerűbb és mindenkinek többet nyújtó Városligeté a jövő

A Városliget közös történelmünk és mindennapi életterünk helyszíne. A Liget Budapest Projekt célja, hogy a hagyományok mentén újraélessze a park régi arcát, miközben a közkedvelt városi parkból egy a mainál sokkal zöldebb, rendezettebb és korszerűbb, mindenkinek többet nyújtó tematikus városrészt hozzon létre. A parkolónak használt Ötvenhatososok terén (volt Felvonulási tér) és a már elavult Petőfi Csarnok helyén, illetve a volt Hungexpo üresen álló irodái helyén két új múzeum, valamint a Magyar Zene Háza, és a Városligeti Színház épül, tovább erősítve a park kulturális szabadidős funkcióját, illetve hazai és nemzetközi hírnevét. A Városliget zöldfelületének bővítése és teljes rekonstrukciója mellett a 100-150 éves múltra visszatekintő nagyszerű épületek, a Vajdahunyad vára, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Közlekedési Múzeum valamint az Állatkert is megújulnak. 

70-410 70-488 70-461 MB5-705 200-120 70-486 70-411 70-410 70-488 70-461 MB5-705 200-120 70-486 70-411 70-480 70-346 70-462 70-347 70-412 70-483 70-417 MB2-703 70-331 220-802 C4040-252 C_TADM51_731 1Z0-061 70-487 400-101 CCD-410 100-101 MB2-700 1Z0-060 70-463 EX200 C4040-250 300-115 640-554 70-533 70-532 VCP550 1Z0-803 220-801 300-101 70-467 CISSP SY0-401 MB2-702 640-911 74-335 700-505 70-414 810-401 PRINCE2 Practitioner 700-501 CCA-500 70-331 70-486 70-410 70-488 70-461 MB5-705 200-120 MB2-703 1Z0-061 400-101 MB2-700 70-411 070-486 70-410 200-120 70-486 70-461 70-412 EX200 1Z0-803 MB2-704 70-483 AWS-SysOps PMP HP0-S41 C4040-252 640-554 70-413 CISSP 1Z0-060 70-346 642-832 70-412 070-410 300-101 9L0-422 1Z0-060 70-411 CISSP 300-115 70-347 070-486 70-462 CCD-410 70-532 400-101 EX200 HP2-B115 70-467 70-534 070-461 220-802 SY0-401 220-801 MB2-708 070-488 C4040-252 70-410 200-120 C4040-250 70-486 70-461 MB5-705 70-411 070-486 70-410 200-120 70-486 70-461 70-412 EX200 1Z0-803 MB2-704 70-483 AWS-SysOps PMP HP0-S41 C4040-252 640-554 70-413 CISSP 1Z0-060 C4040-252 MB5-705 70-410 C4040-250 70-461 200-120 70-486 810-401 70-483 70-417 640-554 70-488 MB2-704 70-480 70-346 1Z0-061 AWS-SysOps C4040-251 HP0-S41 70-412 070-410 300-101 9L0-422 1Z0-060 70-411 CISSP 300-115 70-347 070-486 70-462 CCD-410 70-532 400-101 EX200 HP2-B115 70-467 70-534 070-461 220-802 SY0-401 C4040-250 70-486 70-461 MB5-705 70-488 AWS-SysOps 640-554 810-401 70-346 HP0-S41 70-412 MB2-704 70-483 70-480 70-169 70-177 70-178 70-181 70-210 70-214 70-215 70-216 70-217 70-218 70-219 70-220 70-221 70-222 70-223 70-224 70-225 70-226 70-227 70-228 70-680 C_HANASUP_1 312-50v8 C2020-702 MB2-704 MB7-701 SK0-003 AWS-SysOps HP0-S41 HP2-B115